Tudjuk, hogy kb 28 ezer évvel ezelőtt a homo sapiens faj a mai ember alfaj tagja. Annyi a különbség, hogy az evolúció során kifejlődött az agyunk és gondolkodni kezdtünk. Már jártak egyenesen és két lábon. Megoszlanak ma is a vélemények valójában kitől és honnan származunk. Mióta 4 lábról 2 re emelkedtünk statikailag a rendszerünk a testünk az alátámasztások miatt, 4 helyett 2, csak a lábunk marad amin támaszkodunk a napunk jó részében.unk lesz tónusosabbak, és ettől az önbizalmunk is nő.
Ez sem a gerincnek, a csípő és térd izületeknek nem jó. Folyamatosan kompenzálunk, valamilyen tornával mozgással, gyógytornával.
Ha időnk engedi rendszeresen, ha nem akkor amikor már fájdalommal küzdünk.
Mindig fejlődésre törekszünk. Jobbak, gyorsabbak, erősebbek,hajlékonyabbak akarunk lenni. Egyfolytában teljesítményt fokozunk. Vagy a munkában vagy ott is és ezt kitoljuk a sportolásunkra is. Egyre több lehetőség van ma bárki elindulhat egy futóversenyen pl (vivicitta) ahol ma már Budapesten 30 ezer ember elindul, kortól nemtől függetlenül.
A fizikai aktivitás évezredeken keresztül fontos szerepet töltött be életünkben
A XX. század közepétől azonban a fizikai munka drasztikus csökkenése és a hatalmas technikai fejlődés a fejlett országokban a fizikai inaktivitás váltotta fel. Megjelentek az életmód függő betegségek.
Leonardo De Vinci hobbi boncoló volt, és boncolásai során észrevette, hogy a földművelők vérerei nem meszesedtek olyan mértékben, mint az arisztokratáké.
Tehát a fizikai aktivitás javítja az életminőséget, és lelassítja az öregedési folyamatot.
Arra vagyunk predesztinálva, hogy mozogjunk, keringessük a vérünket cserélődjön az oxigén -szén dioxid testünkben, tanuljunk meg gyorsabban aztán lassabban lélegezni, bent tartani, majd kifújni, fáradással szemben ellenállni (állóképesség), kondicionáljuk magunkat, bizonyos fokig tartsuk meg minél tovább mozgástartományunkat.
Az alkalmazkodás az egyik legnehezebb, legcsodálatosabb tulajdonság a szervezetünknek, ami a túléléshez elengedhetetlen. Külső belső környezet változáshoz, időeltolódáshoz, nézd meg mikor a világ túlsó oldalára utazol 6 -8 óra időeltolódással, mikor térsz magadhoz, mennyire van jetlag-ed. Képzelj el egy versenyzőt, mikor hajnali 2 kor áll a megmérettetéshez. Holott itthon soha nem edzett abban az időpontban. Ahogy egyre tovább kitolod a magas pulzuson való edzést, annál jobb lesz az állóképességed (anaerob) és alacsonyabb a nyugalmi (edzettségi) pulzusod.
Nézd meg ha 15 fok a test hőmérsékleted és ha 42. Kb e két érték között tudja tolerálni a test. E felett ez alatt, vagy hideg ráz, vagy izzadással kompenzál. Nyilván ezt az alkalmazkodást befolyásolják kézségek, képességek, antropometriai sajátosságok stb. Míg egy kelet afrikai sportoló a magaslati edzésekhez szokott, egy nyugat afrikai atléta a hosszú távfutó versenyszámokhoz. Rendszeres edzésnél érnek ugye ingerek mind lelkileg, élettanilag de a pihenő idő alatt míg 2 gyakorlat között vagy, nyilván függ az intenzitástól, ismétlésszámtól, gyakorlatoktól, de a pihenő alatt tud a szervezeted reagálni és aklimatizálódni az őt ért ingerekre.
Beszélek majd fáradásról, mikor idegrendszeri, mikor vagy túledzett honnan veszed észre, mik a jelek?
Összességében azért sportolunk, hogy kitoljuk életkorunkat, minőségi életet éljünk minél tovább, jobban ellenálljunk a minket ért hatásoknak, stressznek, és nem mellesleg a külsőnk is feszesebb, jobb tartás